Városháza
A Széchenyi téren áll a neobarokk stílusban épült Városháza. Az épület egyik nevezetessége a “Sóhajok hídja”, mely a Városházát köti össze a mellette álló Bérházzal. A “Sóhajok hídjának” történetéhez tartozik, hogy Ferenc József 1883-ban Szegedre látogatott, hogy megcsodálja az 1879-es nagy árvíz után újjáépült várost. A király és kísérői külön épületben lettek elszállásolva, s a kapcsolat megteremtése érdekében építtette Szeged város a biztonságos zárt hidat. A történet szerint, ekkor hangzott el Ferenc József híres mondása, mely szerint: “Szeged szebb lesz, mint volt!” A Városháza lépcsőházát díszítő színes üvegablakok egyikén is ez a mondat olvasható.
Dóm
A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentőségű Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely először 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az első magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, művészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, domborműveit tartalmazza. A téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony.
Alapjaiban XI. századi, alsó, négyszögletes, román stílusú része XII. századi, felső, kora gótikus emeletei a XIII. század második feléből valók. Az ajtó bélletébe a vár bontása során megmentett, román kori faragott köveket, ívmezejébe a város legrégebbi szobrászati emlékét, a XII. századi Kőbárányt illesztették. A kovácsoltvas ajtó, „az élet kapuja”, az élet egyes mozzanatait szemlélteti a keresztény liturgia jelképeivel. Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom.
A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb. A dóm altemplomában jelentős egyházi személyiségek temetkezőhelyét találjuk. A dóm egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra, mely az 1900-as Párizsi világkiállításon fődíjat nyert.
A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták. A Fogadalmi templomból kilépve a térre, a körben elhelyezkedő épületekben működik többek között az orvosvegytani intézet, ahol Szent-Györgyi Albert végezte azon kutatásait, melyekért 1937-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat.
Móra Ferenc múzeum
A Dóm térről kiinduló Oskola utcán végigsétálva jutunk el a Roosevelt térre, ahol az ötvenes évekig a halpiac működött. A tér Tisza felöli oldalán áll a szeretett folyóját elmélyülten szemlélő Juhász Gyula szobra. A Belvárosi híd eredetileg Feketeházy János terve alapján az Eiffel-cég által kivitelezett első közúti híd helyén épült újjá 1948-ban. A híd alatt tovább haladva Móra Ferenc szobrához jutunk, mellette egy gabonakévén üldögélő parasztfigura, Mátyás, az író „Ének a búzamezőkről” című regényének hőse. A Móra szoborral szemben látható a hajdani múzeumigazgató Tömörkény István szobra és a Múzeummal szemben, a hídfő oldalánál Mikszáth Kálmán mellszobra áll. Ezen a téren áll a
Móra Ferenc Múzeum, mely 1896-ban neoklasszicista stílusban, és ahogy a korinthoszi oszlopokon nyugvó timpanon felirata is jelzi: „A KÖZMŰVELŐDÉSNEK„ épült. Mindjárt a lépcső mellett áll Reizner János, a múzeum egykori igazgatójának mellszobra. A két
szélső oszlop előtt Homérosz és Szókratész, a bejárat két oldalán pedig Klió és Euterpé szobrai állnak.
A múzeumban többek között a következő állandó kiállításokat tekinthetjük meg: Móra-emlékszobát, „Avarnak mondták magukat” című kiállítást, Csongrád megye népművészete néprajzi kiállítást, Lucs Ferenc gyűjteményét, Patikatörténeti kiállítást.
Aradi Vértanúk tere
A téren áll II. Rákóczi Ferenc lovas szobra Ifj. Vastagh György alkotása és a szőregi csata emlékoszlopa.
Az emlékmű tövében az Aradon vértanúhalált halt tizenhármak névsorát márványtábla örökíti meg.
A tér Tisza felőli oldalán található egy szép koraeklektikus épületben a világhírű Bolyai Intézet. Ez az épület, melyben jelenleg az egyetem természettudományi kara működik, hajdanán a piarista gimnáziumnak és a rendháznak adott otthont, ahol Juhász Gyula is tanult. Az épület mögött a Rerrich Béla téren található a gótika korában alkotó Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának másolata. A tér másik oldalán látható az 1956-os emlékmű, Melocco Miklós alkotása.
Az Aradi vértanúk terét a Boldogasszony sugárúttal a Hősök Kapuja köti össze, melyet az első világháborúban elesett katonák tiszteletére emeltek. A Kapu mennyezetén Aba – Novák Vilmos freskóit láthatjuk. Szent György, Szent Borbála védőszentek és a keresztvivők mellett, maga a festő is megjelenik az alakok között. A teret a Dóm tér felöl a Püspöki palota és az egyetemi épületek határolják. Az Aradi vértanúk tere felöli kapun keresztül jutunk át a Dóm térre.
Ismerd meg! 